25 éve történt a csernobili erőműbaleset
Budapest, 2011. Április 29. ( Foto: Risko Roman).

Az Ukrán Kulturális, Oktatási és Dokumentációs Központban április 29-én, gyászmisével emlékeztek meg az 1986. április 26-án bekövetkezett tragédia áldozatairól. A megemlékezésen részt vettek a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület tagjai és vezetői, az országos és helyi ukrán önkormányzatok képviselői, ukrán diplomaták, magyar vendégek és a pripjatyi mentőakció résztvevői.
Hartyányi Jaroszlava emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy szent kötelességünk őrizni azoknak a hősöknek az emlékét, akik az életüket adták Csernobilban azért, hogy megelőzzenek egy világméretű katasztrófát.

Szándékolatlan szándékosság

Jurij Muska budapesti ukrán nagykövet felszólalásában utalt arra, hogy a parancsuralmi korszakban a Szovjetunió hétmérföldes léptekkel közeledett ehhez a katasztrófához. Bár senki sem vádolható közvetlenül szándékossággal, közvetetten több momentum is magában rejtette a tragédia bekövetkeztének lehetőségét. A visszafordíthatatlan esemény elkerülhető lett volna, ha az erőmű alkalmazottai betartották volna a műszaki biztonsági előírásokat – hangsúlyozta a nagykövet, aki utalt arra is, hogy régóta nyílt titkot képeztek azok a katonai célú fizikai kísérletek, amelyekkel plutóniumot szándékoztak kinyerni. A kísérletek kicsúsztak a személyzet ellenőrzése alól, nem álltak rendelkezésükre a szükséges eszközök sem.
A biztonsági kockázatot növelte az a tény is, hogy az erőműnek nem volt megfelelő az alapozása, és nem rendelkezett olyan tároló helyiségekkel, ahol biztonságba helyezhették volna a sérült reaktorokat. Muska nagykövet utalt arra, hogy az utóbbi időben a KGB irattárából nyilvánosságra kerültek új tények is, amelyekből megtudhattuk, hogy a párt vezetőit többször is tájékoztatták az erőmű biztonsági kockázatairól, de a jelzésekre érdemi reakció nem történt, mert senki nem akart semmiért sem felelősséget vállalni – mondta Jurij Muska.
A robbanást követően 150 ezer négyzetkilométernyi területet – másfél Magyarország – ért sugárszennyeződés. Egyik pillanatról a másikra ötmillió ember veszítette el az otthonát. Az embereknél sehol sem regisztráltak hivatalosan sugárbetegséget, helyette allergiát, és ki tudja, milyen kórt jegyeztek be az orvosok, mert a kormányzat megtiltotta a hiteles statisztikai kimutatások készítését.

Fény az alagút végén?

Jurij Muska beszámolt a legutóbbi csernobili donorkonferenciáról is, amelyen 550 millió eurót sikerült összegyűjteni. Ez az összeg még messze nem elegendő, de kezdetnek megteszi – mondta a nagykövet, aki köszönetet mondott a magyar kormánynak a 2 millió eurós hozzájárulásért. A donorkonferencián részt vett Schmidt Pál magyar köztársasági elnök is.
Csernobil anyagilag is tönkretette Ukrajnát. A 90-es éveknek volt olyan időszaka, amikor a költségvetés 8-10% fordították kármentésre, a mentésben megrokkantak megsegítésére indított szociális programokra, segélyekre és a talajcserék költségeire. Ukrán tudósok szerint a zóna egyes részei már alkalmasak az életre, amit az is bizonyít, hogy sok őslakos tér vissza szülőföldjére.

Csernobil a mentésben részt vevő szemével

A megemlékezésen felszólalt Jevhen Szotnyikov, a vegyvédelmi erők őrnagya, a katasztrófa következményeinek elhárításában részt vevők egyike. A fiatalember a katasztrófa bekövetkeztekor a kosztromai katonai főiskola harmadikos diákja volt, és április 26-án vidáman mulatott a saját esküvőjén, mit sem tudva a Kijev közelében történtekről. Nemsokára több – mintegy 300 – 19-20 éves évfolyamtársával önként jelentkezett a mentéshez.
- Egyáltalán nem gondoltunk arra, hogy hőstettet hajtunk végre – emlékezett Szotnyikov. – Elsősorban a szakmai érdeklődés vezetett bennünket. Szerettük volna megtudni, mi is történt az erőmű közvetlen közelében. Nyár elején már szögesdrót övezte Pripjatyot, és a KGB egységei álltak őrt a város körül. Érdekes, hogy a japán műszerek hamar felmondták a szolgálatot, a hazaiak sokkal tovább kitartottak. Egyébként nagy volt a szervezetlenség, a főnökség átgondolatlan utasításokat adott, és itt is felbukkantak a szerencsétlenség kapzsi vámszedői… Előfordult, hogy bedobtak a szarkofágba egy sugárszennyezett Volga gépkocsit, és volt, aki lemászott, kiszedte az üléseket, és másnap kivitte az autópiacra. Mi, vegyészek tisztában voltunk azzal, mit rejtenek ezek az ülések: két-három nap autózás egy ilyen ülésen, és kész a sugárbetegség.

* * *

Szegeden is megemlékeztek a csernobili erőműbaleset 25. évfordulójáról. Május 3-án a Szegedi Tudományegyetem szlavisztika tanszéke hallgatóinak levetítették a Pripjaty: egy kísértetváros krónikája című dokumentumfilmet.

Ploszkina Vaszil



Web design: Olimex Trading Bt.