A magyar-ukrán kapcsolatok története

A székesfehérvári városi könyvtárban rendezett szabadegyetem keretében, május 23-án Hartyányi Jaroszlava, az Ukrán Országos Önkormányzat elnöke tartott előadást A magyar-ukrán kapcsolatok története címmel. A rendezvényt Dobozi Sándorné, a könyvtár vezetője szervezte.
A megyeszékhelyen két hónapig tartott az a rendezvény sorozat, amelynek keretében ismert közéleti személyiségek tartottak előadásokat a nemzeti kisebbségekről és Magyarország történelmi-kulturális kapcsolatairól a környező országokkal.
A különböző korosztályokat képviselő magyar hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatta Hartyányi Jaroszlávát, aki másfél órás történelmi áttekintést adott a magyar-ukrán kapcsolatokról Szent István magyar államalapító király és Nagy Volodimir kijevi nagyfejedelem korától kezdődően napjainkig. A kétoldalú kapcsolatok igazán intenzíven a XI. század közepétől a XIII. század közepéig fejlődtek. Jaroszlava asszony emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy 1046 őszén – 965 évvel ezelőtt – érkezett meg Kijevből Magyarországra I. András, az ország leendő királya és felesége Anasztázia, Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem leánya. András és fivére, Levente egy ideig a kijevi nagyfejedelem udvarában élt. András monostort alapított Tihanyban, és földet adományozott az Anasztáziával érkezett szerzeteseknek. A királyi párnak állít emléket az apátsági templom előtti szobor, amelyet rendszeresen felkeresnek, és virággal tisztelnek meg a házasulandó fiatal párok.
A hallgatóság sok érdekes, a Halics-Volini fejedelemség korából származó ismerettel gazdagodhatott, de szóba kerültek az ukrán területek ellen indított mongol támadások, az Ukrajnából Magyarországra érkező első bevándorlók, az ukrán kozákság és a Magyar Királyság kapcsolatai a XV-XVI. században. Az előadó megemlítette az 1444-es, nevezetes várnai csatát, amelyben a magyar és lengyel csapatok mellett ukrán egységek is harcoltak. A továbbiakban az előadó beszélt a magyarok és az ukránok kapcsolatairól a XVII. században, amikor is II. Rákóczi György erdélyi fejedelem elsőként létesített diplomáciai kapcsolatot a nemzeti felszabadító háborút folytató Bohdan Hmelnickij ukrán hetmannal. A Rákóczi szabadságharcban viszont aktív részt vállalt a kárpátaljai szláv lakosság is.
Kevesen tudják, hogy papként és tolmácsként öt esztendőt – 1745 és 1750 között – töltött Tokajban, egy kereskedelmi misszió alkalmazásában Hrihorij Szkovoroda költő és filozófus, a korszak kiemelkedő ukrán gondolkodója. Abban az időben az ukrajnai Brodban és Nizsinban működött magyar kereskedelmi képviselet.
1837-ben, a budavári királyi nyomdában készült el a Dnyeszteri sellő című ukránnyelvű irodalmi almanach, amelyet a híres „triász”, Markijan Saskevics, Jakov Holovackij és Iván Vahiljevics állított össze.
Fontos fejezete a két ország kapcsolatainak az is, hogy 1918-19-ben Magyarország elismerte és szövetségesének tekintette az önálló Ukrán Népköztársaságot. Pozitívan értékelte az önálló ukrán állam létrejöttét, és támogatta az 1919 és 1924 között működő ukrán diplomáciai képviselet tevékenységét. Magyarország 1944 első felében felvette a kapcsolatot és béketárgyalásokat kezdett az UPA-val (Ukrán Népfelkelő Hadsereg), majd júliusban alá is írták a békéről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodást.
1956-ban – az ismert körülményekre való tekintettel – csak a külföldön élő ukránok állhattak ki nyíltan a magyar forradalom mellett. A Hollandiában élő ukránok közössége Omeljan Kuspeta irányításával bizottságot hozott létre, amelynek célja a magyar menekültek megsegítése volt.
Sok szép pillanata volt és van a jelenkori kapcsolatoknak is. 1992-ben Magyarországon nyílt meg – a világon elsőként – az önálló és független Ukrajna nagykövetsége, 2007-ben Viktor Juscsenko ukrán és Sólyom László magyar köztársasági elnök jelenlétében leplezték le Tarasz Sevcsenko szobrát Budapesten és Petőfi Sándorét Kijevben, a magyar Országgyűlés az elsők között ismerte el népirtásnak az 1932-33-as ukrajnai éhínséget és 2009-ben, a pesti Duna korzón felavatták a genocídium áldozatainak emlékművét.

Ignácz Istvánné



Web design: Olimex Trading Bt.